Nőgyógyászati daganatos megbetegedések

Magyarországon évente körülbelül 5000 nőt érintenek a különböző női nemi szervekből kiinduló daganatok. A leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlőrák, ezt követi a méhtestrák, a méhnyakrák és a petefészekrák.

Méhnyakrák

A szűrővizsgálatok hatására a méhnyakrák előfordulása jelentősen csökkent, és a korai szakaszokban felfedezett esetek kezelése eredményesebb. Azonban a halálozási arány évek óta nem csökken, mivel sok nő nem vesz részt a rákszűréseken. A rendszeres nőgyógyászati rákszűrés lehetővé teszi a korai, rákmegelőző állapotok felismerését, amikor a daganat még a hámrétegre korlátozódik.

A kórkép kialakulásában a human papilloma vírus (HPV), különösen a 16-os és 18-as típusok, játszanak kulcsszerepet. A betegség megelőzésére az oltóanyagok alkalmazása ajánlott. Korai stádiumban a méhnyakráknak nincsenek tünetei, de ha a daganat előrehalad, akkor mérsékelt hüvelyi folyás, közösülés utáni vérzés és egyéb tünetek jelentkezhetnek.

Méhtestrák

A méhtestrák leggyakoribb tünete a vérzési rendellenesség, és a betegség főként hormonális zavarok következményeként alakul ki, de előfordulhat ösztrogén hormon túlműködés nélkül is. A daganat elsődleges kezelése műtét, de sugárkezelés és hormonális kezelés is szóba jöhet, ha a tumor hormonérzékeny.

Petefészekrák

A petefészekrák gyakran későn kerül felismerésre, mivel nincs megbízható szűrési módszer. A kétkezes nőgyógyászati vizsgálat és a hüvelyi ultrahang az alapvető diagnosztikai eszközök, de a CA125 és HE-4 tumormarkerek emelkedett szintje is utalhat a betegségre. Ha gyanús esetek merülnek fel, a további vizsgálatokat követően műtétre (laparotomia) lehet szükség.

A nőgyógyászati szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése kulcsfontosságú a korai felismerés és a sikeres kezelés érdekében. Az éves szűrés minden nő számára ajánlott, hogy elkerüljék a súlyos, tragikus kimenetelű megbetegedéseket.