Nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely és a méh anatómiai helyzetét kell először ellenőrizni. Ilyenkor segít, ha azt kérjük a pácienstől a vizsgálat közben, hogy préseljen. Hólyagsérv, végbélsérv, méhsüllyedés derülhet ki ilyenkor.

Az 50. életév környékén a petesejt készletek elapadnak és a petefészek hormontermelése is ciklusról ciklusra csökken. Ennek hatására szerteágazó tünetek, panaszok jelennek meg, melyek egy része csupán átmeneti, másik része viszont tartósan fennáll. 

A várható élettartam növekedésével egyre nő a menopauzában eltöltött évek száma is. 

A zavaró panaszokba azonban nem kell beletörődni, ugyanis mindenre van megoldás!

A menstruációs cilkusok a szervezet hormonháztartásától függenek. Perimenopauzában (a menopauza előtti időszak elnevezése) ez megváltozik, így a vérzések gyakorisága, intenzitása is ingadozásokat fog mutatni.

Menopauzáról beszélünk a vérzések több, mint 6 hónapig tartó elmaradása esetén.

A változókor gyakori és igen zavaró tünete lehet, mely a nap folyamán bármikor, sőt, akár éjjel is felléphet és erős izzadáshoz, kipiruláshoz, gyengeségérzéshez vezet.

A hőhullámok szintén a hormonszintek csökkenésének következményei és a többi változókori panaszhoz hasonlóan eltérő erősséggel és időtartammal állhatnak fenn.

A csontritkulás vagy orvosi szóval osteoporosis (oszteoporózis) egy csontvázat érintő megbetegedés, mely eredményeként a csontállomány sűrűsége csökken, s ezáltal a csontok könnyebben, kisebb erőbehatás következtében is eltörhetnek. Leggyakrabban a combnyak, a csigályák és a kar csontjai törnek.

Hüvelyszárazság bármely életkorban felléphet, ám különösen gyakori a változókorba ért nők esetében. A menopauzában(HH) lévő nők 58%-a szenved ettől a tünettől és a hozzá társuló fájdalmas közösüléstől. Fontos ilyenkor a probléma hátterének felkutatása, hiszen a menopauzán kívül számos oka lehet. 

A belső női nemi szervek anatómiai felépítéséből adódik, hogy a hüvelyi fertőzések a méhnyakon keresztül a méhre, majd onnan a petevezetőkön át a petefészkekre és a környező kötőszövetre terjedhetnek. Többek között ezért fontos a hüvelyben fellépő gyulladásos megbetegedések (HH) időben történő kezelése.

Számos dolog szükséges ahhoz, hogy egy embrió megfoganhasson, majd kifejlődhessen az anyaméhben.

A méhnyakrák gyakorisága jelentősen visszaesett az utóbbi évtizedekhez képest. Ennek oka a korai felismerés lehetősége, hiszen a nagy hatékonyságú szűrővizsgálatok minden nő számára nyitva állnak, melyek már 20 éves kortól ajánlottak.

Meddőségről (más néven sterilitásról) beszélünk, ha egy párnál egy év rendszeres, célzott házasélet (legalább heti 3 alkalom) ellenére sem jön létre várandósság. Az infertilitás kifejezés pedig egy életképes magzat kihordására és/vagy világra hozására val

Mit jelentenek az alábbi számok és betűk a leletemen? P2-P3-P4-P5 / ASCUS-LSIL-HSIL

A nők között nem ritka az alhasban, tehát a köldök és a csípő között jelentkező, sokszor hónapok óta fennálló fájdalom. A tünet hátterében számos eltérés állhat, ezen ok vagy okok megtalálása és kezelése a célunk. 

A női test az élet különböző szakaszaiban –pubertás, termékeny kor, változó kor, menopauza- komoly változásokon megy át, melyek nagy részben hormonok által irányítottak. A pubertáskor bekövetkező nemi érés folyamán kezdik el működésüket a női nemi szervek: az ekkor beinduló havi ciklus alatt az ún. hypothalamus, az agyalapi mirigy és a petefészek hormonjainak vezénylésével készül fel a szervezet a megtermékenyített petesejt fogadására.

Modern világunkban magas elvárásokat támasztunk a fogamzásgátlókkal szemben: megbízhatóság, kényelem, könnyű és egyszerű alkalmazhatóság, tartós alkalmazás esetén is kevés mellékhatás.

A fogamzásgátlásnak 4 különböző támadáspontja létezik: mechanikus, hormonális és kémiai módszerek, illetve a művi meddővé tétel (sterilizáció).

A férfi eredetű meddőség okai szintén igen szerteágazóak lehetnek, melyek kivizsgálásával és kezelésével az andrológia és az urológia foglalkozik. Néhány gyakrabban előforduló problémáról az alábbiakban olvashat.

A méhen belüli élet során, a terhesség nagyjából nyolcadik hetéig a hím- és nőnemű embriók  ivarszevei azonos módon fejlődnek. Ezt követően fiú magzatokban -a tesztoszteron jelenléte miatt- az ún. Wolff-csövek, lány magzatokban pedig -tesztoszteron hiányában- az ún. Müller csövek alakulnak ki. A két Müller cső normális esetben egyesül, melynek eredményeként kifejlődnek a petevezetők, a méh és a hüvely felső kétharmada. 

Az emlőrák a nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés, de korai felismerés esetén kiváló gyógyulási eséllyel kezelhető.

Az emlő elváltozásai a nőgyógyászat és a sebészet határterületéhez tartoznak, azonban Magyarországon a hölgyek elsőként legtöbbször nőgyógyászukat keresik fel panaszaikkal. Ezért nőgyógyászként fontosnak tartjuk, hogy a leggyakoribb emlőt érintő panaszokról rövid áttekintést adjunk.

A többször szült nők nőgyógyászati vizsgálata során gyakran észleljük a méhnyak kisebb-nagyobb repedéseit, sérüléseit. Ezek többnyire szülés vagy korábbi hüvelyi műtét következményeként alakulnak ki, és zavarhatják a méhnyak zárófunkcióját. Ez idővel panaszokat is okozhat.

A „méhszájseb” elnevezés valójában hétköznapi gyűjtőfogalom minden olyan jóindulatú elváltozásra, amely nőgyógyászati vizsgálat – különösen kolposzkópia – során észlelhető, és a rákszűrés (citológia) eredménye negatív. Ezek az eltérések hosszú távon nem jelentenek veszélyt, de kellemetlen tüneteket okozhatnak, ezért érdemes velük foglalkozni.

A mióma a méh izom- és kötőszövetéből kiinduló, jóindulatú daganat, amely gyakran a fogamzóképes korú nőknél alakul ki, különösen a 25–30. életév után. Előfordulhat egyetlen nagyobb göbként, de akár több kisebb miómacsomó is kialakulhat. Méretük a gombostűfej nagyságától egészen a dinnye méretéig terjedhet.

A konizáció (más néven kúpkimetszés) egy kisműtét, amelyet kóros citológiai lelet, vagyis a méhnyakrák szűrés során talált elváltozás esetén végzünk. Célja a beteg szövetrész eltávolítása és pontos szövettani vizsgálata.

Az alhasi fájdalom gyakori panasz a nők körében, és sokféle oka lehet. Egyeseknél a görcsök a menstruációhoz kapcsolódnak, másoknál a ciklustól függetlenül jelentkeznek. Ezért az első vizsgálat során mindig fontos jelezni, hogy a tünetek összefüggnek-e a menstruációval.

A hüvely gyulladásos megbetegedései szinte minden nő életében előfordulnak. A tünetek súlyossága, gyakorisága és megjelenése egyénenként nagyon eltérő lehet.

A menstruációs ciklus szabályozása összetett hormonális folyamat eredménye, melyet a szervezet belső biológiai órája irányít. A női hormonrendszer azonban érzékenyen reagál a külső és belső változásokra, így akár a legkisebb eltérés is vérzési rendellenességet okozhat.

A szexualitás az élet természetes és egészséges része – ha azonban a közösülés fájdalmas, kellemetlen vagy nem működik megfelelően, az nemcsak az intimitást, hanem a mindennapi életminőséget is rontja.

Indokolt esetben szükségessé válhat a petefészekben kialakult ciszták eltávolítása.

Az emlődaganatok korai felismerésében az egyik leghatékonyabb eszköz a rendszeres szűrővizsgálat. Minél előbb észlelhető az elváltozás, annál nagyobb az esély a sikeres kezelésre és a teljes gyógyulásra. Az emlőszűrés nemcsak a panaszmentes nőknek ajánlott – különösen fontos azok számára is, akiknél a családban már előfordult emlődaganat.

A hiszteroszkópia egy korszerű, minimálisan invazív eljárás, melynek során a méh üregét egy vékony, kamerával ellátott eszközzel (hiszteroszkóppal) vizsgáljuk. Az eszközt a hüvelyen és a méhszájon keresztül vezetjük be, így nem szükséges külső metszés.

A hüvely gyulladásos megbetegedései szinte minden nő életében előfordulnak. A tünetek súlyossága, gyakorisága és megjelenése egyénenként nagyon eltérő lehet. A probléma hátterében legtöbbször a hüvely természetes, tejsavbacilusok által uralt egyensúlyának felborulása áll, amely lehetővé teszi, hogy a kórokozók elszaporodjanak.

A hiszteroszkópia egy korszerű, minimálisan invazív eljárás, melynek során a méh üregét egy vékony, kamerával ellátott eszközzel (hiszteroszkóppal) vizsgáljuk. Az eszközt a hüvelyen és a méhszájon keresztül vezetjük be, így nem szükséges külső metszés. Az eljárás során nemcsak diagnózisra, hanem kisebb eltérések azonnali kezelésére is lehetőség nyílik.

Ha a menstruáció nem a megszokott időben jelentkezik, minden olyan esetben szükséges terhességi tesztet végezni, amikor a fogamzásgátlás elmaradt, nem volt biztosított, vagy kétséges a védekezés hatékonysága.

A küret (más néven abrasio) egy gyakran alkalmazott, rövid nőgyógyászati beavatkozás, melynek során a méh üregéből szövetmintát veszünk, illetve a méhnyálkahártyát eltávolítjuk.

A laparoszkópia (hastükrözés) egy korszerű, minimálisan invazív sebészeti eljárás, amely lehetővé teszi a hasüreg és a kismedence szerveinek részletes vizsgálatát és szükség esetén azok kezelését is. Az eljárás során apró, 1–2 cm-es bőrmetszéseken keresztül vezetünk be kamerát és speciális műszereket a hasüregbe.

A méhtestpolip a méh üregében kialakuló, jóindulatú nyálkahártya-növedék, amely hormonális hatásokra reagál, és bizonyos esetekben kellemetlen tüneteket okozhat. Előfordulhat, hogy semmilyen panaszt nem okoz, de gyakran jelentkezik vérzészavar, menstruáció közötti pecsételés vagy alhasi fájdalom formájában.

A hiszteroszkópia egy korszerű, minimálisan invazív vizsgálat és beavatkozás, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül lássuk a méh üregét, és ha szükséges, azonnal kezelni is tudjuk a talált elváltozásokat.

A mióma (vagy méhmyoma) a méh izom- és kötőszövetéből kiinduló, jóindulatú daganat, amely gyakran több göbből áll, és mérete a gombostűfejtől akár egy dinnye nagyságáig is terjedhet. A kisméretű, panaszokat nem okozó mióma kezelést nem mindig igényel, de rendszeres ellenőrzést igen.

A nőgyógyászati betegségek többsége gyógyszeresen kezelhető, azonban bizonyos esetekben a végleges gyógyulás csak műtéti beavatkozással érhető el. A műtét szükségességéről minden esetben alapos mérlegelés után, közösen döntenek a szakorvossal, figyelembe véve a betegség súlyosságát és a beavatkozás előnyeit, kockázatait.

A petefészkek a női szervezet hormontermelésében és a petesejtek érésében kulcsszerepet játszanak. Mégis előfordulhat, hogy az egyik vagy mindkét petefészek eltávolítása szükségessé válik.

A felismeretlen terhesség is okozhat enyhébb alhasi feszülést vagy görcsöket – ezért minden esetben javasolt kizárni vagy megerősíteni a terhesség tényét, mielőtt bármilyen más irányú kivizsgálás vagy kezelés megkezdődik.

Az aranyér a végbélnyílás körül, illetve a végbél belső részén kialakuló visszértágulat. Ezek az erek megduzzadnak, és fájdalmas csomókat, kellemetlen tüneteket okozhatnak – különösen székeléskor.

Egy gyermek érkezése az élet egyik legmeghatározóbb eseménye – és komoly testi-lelki felkészülést igényel. A tudatos családtervezés nemcsak a fogantatást könnyítheti meg, de a várandósság ideje alatt is hozzájárulhat az egészséges magzatfejlődéshez és a komplikációk megelőzéséhez.

A terhesség alatt jelentkező alhasi görcsök szinte minden kismamánál előfordulnak. Ezek sokféle formában jelentkezhetnek: menstruációs fájdalomhoz hasonló érzésként, deréktáji fájdalomként, feszülésként vagy enyhe húzódásként.

A terhesség alatti rosszullétek és hányinger a kismamák közel 70%-át érintik. Bár pontos kiváltó okukat nem ismerjük, a panaszokat elsősorban a várandósság során felszabaduló hormonok (különösen a hCG) magas szintjéhez kötik. A szervezetnek időre van szüksége, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodjon.

A várandósság alatt számos kellemetlen, ám jellemző panasz jelentkezhet. Ezek az esetek többségében ártalmatlanok, mégis fontos ismerni őket, hogy tudjuk, mikor elegendő az otthoni enyhítés, és mikor szükséges orvosi segítség.

A terhesség egyik leggyakoribb, ám legijesztőbb tünete a hüvelyi vérzés. A várandósság alatt a menstruáció teljesen megszűnik, mégis sok kismama tapasztal vérzést – különösen az első trimeszterben. Ez nem mindig utal komoly bajra, de minden esetben odafigyelést és szükség esetén orvosi vizsgálatot igényel.

A terhesség során a hormonális változások, a súlygyarapodás, valamint a keringés és a vízháztartás átrendeződése miatt sok kismama tapasztalhatja a végtagok, az arc, súlyosabb esetben akár az egész test vizesedését.

A terhesgondozás célja az anya és a magzat egészségének folyamatos követése, a kockázatok időben történő felismerése és azok kezelése. A rendszeres vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a terhesség során minden rendellenességre idejében fény derüljön, és a szülés a lehető legbiztonságosabb körülmények között történjen.

Amennyiben a menstruáció késik, és a fogamzásgátlás nem történt meg vagy nem volt biztos, minden esetben fontos kizárni vagy igazolni a terhességet – akár tervezett a gyermekvállalás, akár nem.