Kóros citológia-Mit jelentenek az alábbi számok és betűk a leletemen?

P2-P3-P4-P5 / ASCUS-LSIL-HSIL

Hogyan történik a méhnyakrák szűres?

A nőgyógyászati vizsgálat keretében kerül sor a méhnyakrák szűrésre (más néven a citológiai és kolposzkópos vizsgálatra), melyet egyénenként eltérő gyakorisággal javasolnak a nemzetközi ajánlások. A szűrés ajánlott gyakorisága függ az életkortól és a HPV fertőzés esetleges meglététől.

A rákszűrés alkalmával egy Cusco-tükör (közismert nevén „kacsa”) segítségével a hüvely és a méhnyak feltárásra kerül, miután a méhnyak felszíne egy erős fényforrást és nagyító berendezést tartalmazó műszer segítségével vizsgálható (kolposzkópia). Ezt követően egy apró, citológiai mintavételre alkalmas kefe segítségével nyerünk sejteket a méhnyak felszínéről (citológiai kenetvétel). A citológiai vizsgálat célja: a levett sejtek küllemének mikroszkópos vizsgálata a rákos és egyéb kóros eltérések kiszűrésére, mely feladatot a citopatológus szakember látja el. A leletezés folyamata néhány napot vesz igénybe és szigorú nemzetközi szabványnak megfelelően történik, így a téves értékelés kizárható.

Hogyan értelmezhető a kapott leletem?

Először is fontos tudni, hogy a méhnyakrák szűrés –ahogy azt a neve is sugallja- egy szűrő jellegű vizsgálat, ami azt jelenti, hogy pontos diagnózist nem biztosít. 100%-osan pontos eredményt (bármely megbetegedés esetében) a szövettani vizsgálat adhat, melyhez szövetminta vétele szükséges. Szövettani minta biopszia, vagy műtéti kimetszés útján nyerhető –a méhnyakrák esetén a konizációs, vagy egyéb jellegű műtét során. Jóllehet, a citológiai- és a szövettani diagnózis sok esetben egyezhet.

Még egy fontos tény, hogy a vizsgálat nem csak a méhnyakrákot képes kimutatni, hanem bármely más jellegű, az egészségestől valamilyen módon eltérő sejtet. A legtöbb esetben a lelet negatív eredményt (egészséges sejtek) ad, de nagyjából 20-ból 1 esetben a teszt kimutat valamiféle kóros elváltozást a méhnyak sejtekben. Ezen elváltozások többsége nem vezet méhnyakrákhoz és a sejtek idővel maguktól újra normalizálódnak. Ennek ellenére esetenként szükséges lehet a kóros sejtek eltávolítása, hogy a rákos átalakulás megelőzhető legyen. Ha a szűrés eredménye súlyos rákmegelőző állapot vagy rákos elváltozás, a daganat műtéti eltávolítása minden esetben indokolt.

Régebben a Papanicolau-féle beosztás volt elterjedt, így sok esetben a pácienseink is ez alapján jegyzik meg a leletüket. Napjainkban azonban a sokkal korszerűbb Bethesda-rendszert használjuk, mely ugyan bonyolultabbnak tűnhet, de az alábbi magyarázat szerint könnyen értelmezhető:

A lelet eredménye lehet:

I. Negatív                               II. Egyéb elváltozás                                 III. Kóros

I. Negatív: Kontrollvizsgálat egy év múlva javasolt. Igazolt HPV fertőzés esetén ennél gyakoribb, 6 havonta történő szűrés ajánlott. A lelet mellé nem küldünk magyarázó szöveget.

II. Egyéb elváltozás: Nem jelent kóros leletet, de egyéb eltérés állhat a háttérben, mint például fertőzéses vagy egyéb eredetű gyulladás vagy az azt követő regenerációs folyamat; vagy esetleg hormonhiány. Kontrollvizsgálat a negatív lelethez hasonlóan egy-, HPV fertőzöttség esetén fél év múlva javasolt. A gyulladás tünetmentesség esetén általában nem igényel kezelést, de panaszok vagy várandósság esetén terápia indokolt. Ha szükséges, erről külön értesítjük pácienseinket.

III. Kóros lelet: Az eredmény a legtöbb esetben még csak rákmegelőző állapotot jelent, de ebben a kategóriában találhatóak a daganatos sejtek kiértékelése is. Kóros lelet esetén mindenképpen konzultáció, kezelés és szoros kontroll szükséges! Minden esetben javasolt HPV szűrés elvégzése is, hiszen az esetek túlnyomó többségében HPV vírusfertőzés áll a héttérben. Általában érdemes a műtét előtt néhány hónapot várni, hiszen sok esetben az immunrendszer képes felülkerekedni a HPV víruson. Ha ez megtörténik, a műtét akár el is kerülhető. Abban az esetben viszont, ha súlyos rákmegelőző állapotot vagy daganatos sejteket mutat a citológia, mihamarabbi műtéti megoldás szükséges.

ASC - Kóros laphámsejtek (az angol kifejezésből: atypical squamous cells)    
    ASC-US - Bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek, mely elváltozás hátterében fiatal nőknél általában gyulladás, idősebb hölgyeknél pedig hormonhiány áll. Ekkor az elváltozás okának kezelése, HPV szűrés és kontroll szükséges.
    ASC-H - Nem egyértelműen megítélhető elváltozás, de a súlyos mértékű laphám átalakulás nem zárható ki. Konizációs műtét, vagy más néven kúpkimetszés javasolt, melyet szövettani vizsgálat követ az elváltozás pontos hátterének felderítése érdekében.

SIL - Laphámbeli elváltozások (az angol kifejezésből: squamous intraepithelial lesion)
    LSIL – Enyhén atípusos sejtek, mely eltérés CIN1-nek felel meg. HPV szűrés és kontrollvizsgálat javasolt.
    HSIL - Súlyosan atípusos sejtek, CIN2/3-nak megfelelő sejteltérések. HSIL esetén konizációs műtét és az azt követő szövettani vizsgálat szükséges.
AGC - Kóros mirigyhámsejtek (az „atypical glandular cells” angol kifejezésből)
    AGC-NOS - Bizonytalanul megítélhető, nem meghatározható jelentőséggel bíró kóros mirigyhámsejtek, mely esetén kontrollvizsgálat javallott.
    AGC-FN - Nem egyértelműen megítélhető, de a mirigyrák lehetőségét felvető sejteltérés. Kúpkimetszés és szövettani vizsgálat deríthet fényt az elváltozás pontos jellegére.
AIS – A hámrétegre korlátozódó, tehát nem mélyre hatoló mirigyrák, mely bekövetkezte esetén szintén műtét javasolt.

Az egyes esetekben felmerülő teendőkről az alábbi folyamatábráról is tájékozódhat:

Az új beosztás, a Bethesda-rendszer szerinti teendők az Egészségügyi Minisztérium jelenleg érvényes protokollja alapján: 

(egyéb tényezők befolyásolhatják!)

Habár a Papanicolau szerinti beosztás napjainkban már nem korszerű, de nagyjából az alábbiakat jelenti:

P0 – Valamilyen okból kifolyólag (pl. nem megfelelő számú sejt) a minta leletezése a patológus számára akadályokba ütközött, ezért a kenetvétel ismétlése szükséges. 

P1 – Ép sejtek, tehát a lelet negatív. Ekkor normál esetben évente, HPV-fertőzés fennállásakor pedig 6 havonta javasolt a szűrés ismétlése. 

P2 – Alapvetően nem kóros lelet, de az ép sejteken kívül fehérvérsejtek, baktériumok, gomba, regenerációs folyamat nyomai vagy HPV vírus által károsított sejtek is jelen lehetnek. HPV gyanú esetén a vírus kimutatása és az esetlegesen jelenlévő vírus(ok) pontos típusának azonosítása (HPV tipizálás) javallott. Egyéb esetben kezelés csak panaszok jelentkezése esetén szükséges. Normál esetben évente, HPV-fertőzés fennállása esetén 6 havonta indokolt a szűrés ismétlése. 

P3 – Kóros lelet, így a vizsgálat ismétlése és HPV szűrés javasolt. A P3-as lelet önmagában nem indokol műtétet, de szoros megfigyelést és kontrollt minden esetben! Amennyiben az eltérés az ismételt szűrővizsgálatok alkalmával is fennáll, vagy egyéb kóros eltérés is igazolódik, műtét jöhet szóba.

P4 – Kóros leletet jelent, ezért kontroll vizsgálat, HPV szűrés és konizációs műtét szükséges! 

P5 – Egyértelműen méhnyakrákos sejtek jelenlétére utaló eredmény! Műtét szükséges a daganat továbbterjedésének megelőzése érdekében!

A méhnyakrák bármely életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb a szexuálisan aktív 30 és 45 év közötti nőknél. Időben történő felismerés és megfelelő kezelés hiányában halálos kimenetelű betegség, ezért minden nőnek ajánlott rendszeresen járnia szűrővizsgálatokra, hiszen általa a betegség és következményei a legtöbb esetben megelőzhetőek.