Az 50. életév környékén a petesejt készletek elapadnak és a petefészek hormontermelése is ciklusról ciklusra csökken. Ennek hatására szerteágazó tünetek, panaszok jelennek meg, melyek egy része csupán átmeneti, másik része viszont tartósan fennáll. 

A várható élettartam növekedésével egyre nő a menopauzában eltöltött évek száma is. 

A zavaró panaszokba azonban nem kell beletörődni, ugyanis mindenre van megoldás!

A menopauza bekövetkezhet hirtelen (egyik hónapról a másikra), de gyakoribb, hogy fokozatosan, egyre hosszabb, esetleg rendszertelen ciklusokkal cseng le. Utóbbi az ingadozó hormonszinteknek köszönhető és előfordulhat, hogy ilyenkor a vérzés erősebb, darabos, görcsökkel tűzdelt.

A változókorban a legtöbb nő megtapasztalja annak tüneteit, melyek tartama és súlyossága egyénenként eltérő:

• hőhullámok (HH)
• vérzészavarok
• éjszakai izzadás
• hüvelyszárazság (HH), melynek következménye fájdalmas szexuális együttlét lehet
• alvászavarok
• fejfájás
• hangulati levertség, depresszió
• csökkent libidó
• koncentrációs- és memóriaproblémák
• vizelettartási zavarok (HH), vissza-visszatérő húgyúti fertőzések
• palpitáció (vagyis szívdobogásérzés)
• ízületi merevség, fájdalom
• csökkent izomtömeg

A fenti tünetek mellett nő a csontritkulás (HH) rizikója, ami fokozott csont-törékenységgel járhat. E mellett megnő a szív-és érrendszeri betegségek kockázata.

A menopauza tünetei hónapokkal, akár évekkel a menstruációs vérzés elmaradása előtt jelentkezhetnek és az utolsó vérzés után akár 4 évig is tarthatnak. 10-ből 1 esetben előfordul azonban, hogy akár 12 évig is elhúzódnak.

A menopauza bekövetkezte nem minden esetben természetes úton történik, előfordulhat egyes betegségek kezelésének következményeként, mint például a petefészkek sebészi eltávolítása, az emlőrák egyes terápiái, kemo- vagy sugárkezelés.

Korai menopauzáról 40 éves kor előtt beszélünk, melyet a csontritkulás és a kardiovaszkuláris rizikó-emelkedés okán szinte minden esetben hormonpótlással kezelünk.