A hüvely és a méh fejlődési rendellenességei

A méhen belüli élet során, a terhesség nagyjából nyolcadik hetéig a hím- és nőnemű embriók  ivarszevei azonos módon fejlődnek. Ezt követően fiú magzatokban -a tesztoszteron jelenléte miatt- az ún. Wolff-csövek, lány magzatokban pedig -tesztoszteron hiányában- az ún. Müller csövek alakulnak ki. A két Müller cső normális esetben egyesül, melynek eredményeként kifejlődnek a petevezetők, a méh és a hüvely felső kétharmada. 

Amennyiben tehát a Müller csövek egyesülése elmarad vagy nem megy végbe teljes mértékben, ezen szervek fejlődése zavart szenved. Fontos azonban kiemelni, hogy a petevezetők fejlődési rendellenességei extrém ritkák, míg a méhet és a hüvelyt érintő betegségekkel gyakrabban találkozunk. 

A fejlődési rendellenességek már a kétkezes nőgyógyászati vizsgálat során is feltűnhetnek, ám a nőgyógyászati ultrahang során nagyobb valószinűséggel felfedezhetők.

Ilyenkor nem kell pánikba esni, érdemes tájékozódni, melyhez segítséget szeretnék nyújtani a továbbiakban.

A MÉH FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEI

A normális embrionális fejlődés során a Müller-csövek két oldalról történő összenövése, majd a köztük lévő fal (szeptum/sövény) felszívódása zajlik, melynek eredményeképpen kialakul a méh fala és ürege. Amennyiben a Müller-csövek összenövése vagy a szeptum felszívódása zavart szenved, különböző súlyosságú eltérések jöhetnek létre.

A legenyhébb elváltozások közé tartoznak az uterus arcuatus, az uterus septus és subseptus.

Arkuált méh (uterus arcuatus) esetén a Müller csövek egyesülése megtörténik, de a méh teteje megvastagodott, benyomott az üreg felé, mely hatására a normálisan résnyi méhüreg szív alakot vesz fel. Ezen rendellenesség esetén a teherbeesés és a várandósság kihordása lehetséges, ám gyakrabban fordul elő koraszülés és vetélés. Válogatott esetekben hiszteroszkópos műtét során a méh ürege helyreállítható. 

A kettéválasztott méh (uterus septus és subseptus) esetén a Müller csövek egyesülése teljes, ám a köztük lévő szeptum felszívódása zavart szenved. A középvonalban található sövény és az általa kettéválasztott méhüreg ultrahanggal vagy hiszeroszkópos vizsgálattal fellelhető. Az elváltozásra sok esetben középidős vetélések hívják fel az orvos figyelmét, mely szubszeptált méh esetében gyakrabban fordulnak elő, míg teljesen szeptált méh esetében gyakoribb, hogy a terhesség zavartalanul lefolyik. A sövény hiszteroszkópos műtéttel eltávolítható, így a probléma egyszerűen orvosolható.

Kétszarvú méh jöhet létre, amennyiben a Müller-csövek egyesülése elmarad vagy nem tökéletes. Egyes esetekben a kétszarvú méhhez dupla méhszáj, esetleg két hüvely társulhat (kettős méh, kettős hüvely), a rendellenesség súlyosságától függően. 

Kétszarvú, egynyakú méh (uterus bicornis unicollis): a Müller-csövek a méh felső részét kivevéve egyesültek, melynek eredményeképp a méh ürege csak részben kettőzött és egyik fele csökevényes lehet. Utóbbi esetben, ha a csökevényes részen alakul ki terhesség, az méhrepedéssel járhat, így a várandósság kihordása veszélyes.

Kétszarvú, kétnyakú méh (uterus bicornis bicollis): a méh ürege szinte teljesen kettőzött, a sövény egészen a méhnyakig nyúlik.

Kettős méh-kettős hüvely (uterus és vagina duplex): a Müller-csövek összeolvadása teljesen elmarad, melynek következtében két méh alakul ki, sőt a hüvelyben is létrejön egy sövény. Utóbbi közüsülés során okozhat gondot, ám sokszor nem okoz panaszokat, s így észrevétlen marad. Kettős méh esetén általában mindkét méhben létrejöhet terhesség, ám a vetélés, koraszülés kockázata emelkedett.

Egyszarvú méhről beszélünk, amennyiben csak az egyik Müller-cső fejlődik ki, melynek következtében a méh csökevényes lesz, benne a megtermékenyített embrió nem vagy csak nehezen tapad meg és gyakoribb a vetélés, koraszülés.

Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma: egy igen komplex fejlődési rendellenesség, melyben a méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem fejlődik ki, míg a petevezetékek és a petefészkek érintetlenek. Az ebben szenvedő lányok másodlagos nemi jellegei normálisan fejlődnek (hiszen a petefészkek működésével, hormontermelésével nincs gond), a betegségre a késői pubertás végén sem jelentkező menstruáció (primer amenorrhoea) hívhatja fel a figyelmet. Vesefejlődési rendellenességel társulhat.

Ha felmerül a gyanú valamilyen méhfejlődési rendellenességre, akkor az elváltozás ultrahangvizsgálattal, méhtükrözéssel (hiszteroszkópia), hysterosalpingográfiával (HSG), vagy laparoscopos műtéttel diagnosztizálható.

A PETEVEZETÉK FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGE

A petevezeték fejlődése során bekövetkező zavarok következményeként előfordulhat, hogy az egyik vagy mindkét petevezeték csökevényes lesz, nem éri el a normális hosszúságot vagy tágasságot, sőt az is bekövetkezhet, hogy egyáltalán nem fejlődik ki. Ezen zavaroknak meddőség vagy méhen kívüli terhességek sorozata lehet a következménye. A petevezeték rendellenességeinek (legyen az veleszületett, vagy szerzett, tehát a születés után kialakult) igen hatékony módszerei a HSG és a HyCoSy vizsgálat, melyek során kontrasztanyaggal töltjük fel a méh üregét és a petevezetékeket. A kontrasztanyag által röntgen-képalkotó (HSG), illetve ultrahang (HyCoSy) segítségével kirajzolódik a méh és a petevezetők ürege, illetve az esetleges elzáródása.

A HÜVELY FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEI

A hüvely fejlődési rendellenességei -mint azt, fentebb olvashatták- sok esetben társulnak a méh fejlődési rendellenességeihez. A hüvely lehet csökevényes, futhat benne egy sövény, amely lehet részleges vagy teljes is, utóbbi esetben kettős hüvely alakul ki. Ezen eltérések sok esetben a pubertáskorig észrevétlenek maradnak, hiszen a másodlagos nemi jellegek kifejlődése nem szenved zavart.

A hüvely többféle rendellenessége előfordul: hiányozhat teljesen vagy csökevényes lehet, melynek eredményeképpen -amennyiben a méh kifejlődött- a pubertáskorban fellépő első menstruációs vérzés nem tud a külvilág felé ürülni. A vér megül a vaginarészletben, majd visszafolyik a méhbe (haematometra) és a petevezetékekbe (haematosalpinx). Ez fájdalmakkal, görcsökkel és gyulladással, hosszan történő fennállása esetén a méh üregének tágulatával járhat. Az anatómiai viszonyoktól függően, korrekciós plasztikai műtéttel a probléma orvosolható.

Kevésbé súlyos kórkép a zárt szűzhártya, mely szintén megakadályozhatja a menstruációs vér ürülését, annak minden következményével, ezért sebészi kezelésre szorul. Egy igen egyszerű beavatkozással, a szűzhártya megnyitásával orvosolható.

Kettős hüvely a Müller-csövek záródási elégtelenségének következményeként jönnek létre. A hüvelyben létrejövő sövény a szexuális együttlét során okozhat kellemetlenségeket, de nem mindig okoz panaszt. Fentebb már említést tettünk róla, hogy ilyenkor a méh ürege is kettős, s mindkét méhben létrejöhet terhesség, ám ilyenkor magasabb a vetélés és a koraszülés kockázata.