Meddőségről (más néven sterilitásról) beszélünk, ha egy párnál egy év rendszeres, célzott házasélet (legalább heti 3 alkalom) ellenére sem jön létre várandósság. Az infertilitás kifejezés pedig egy életképes magzat kihordására és/vagy világra hozására való alkalmatlanságot jelent. 

A meddőségnek két fajtáját különböztetjük meg:

-Elsődleges vagy primer meddőségről beszélünk, ha a páciens korábban még nem esett teherbe, 

-Másodlagos meddőség pedig az esetben áll fenn, ha korábban már volt várandós (pl. korábbi kapcsolatban), de nem következik be ismételt terhesség.

A párok 80-85%-a esetén rendszeres, célzott házasélet eredményeképpen 1 éven belül bekövetkezik a várandósság. A több, mint 3 éve sikertelenül próbálkozó párok esetében a későbbi, természetes úton létrejövő terhesség valószínűsége 25% körül van.

Társadalmunkban egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás ideje az utóbbi évszázadokhoz képest, 2010-ben például 30 év volt a szülő nők átlagos kora. A termékenység, a terhesség kihordása szempontjából a legideálisabb életkor 25 és 30 év között lenne. Sok nő azonban ebben a legideálisabb korban még nem áll készen a gyermekvállalásra (felsőoktatásban tanul, karriert épít vagy csak egyszerűen még nem találta meg a megfelelő partnert hozzá.)

Későbbi életkorban a teherbeesés bonyodalmakba ütközhet. Ezért fontos a meddő pár kivizsgálása, a talált elváltozás(ok) mihamarabbi kezelése.

A fertilis populáció nagyjából 10-15%-át érinti a meddőség, ami Magyarországon körülbelül 100-130 ezer párt jelent, tehát egy igen gyakori problémáról van szó.

Az esetek 90%-ában a részletes kivizsgálás képes feltárni a probléma gyökerét és képesek vagyunk ezután célzottan kezelni a talált elváltozást. A maradék 10%-ban a tudomány jelenlegi állása szerint nem kideríthető vagy nem kezelhető ok áll a háttérben.

Meddőség kivizsgálása esetén a pár mindkét tagját vizsgáljuk már a kezdetektől fogva, hiszen a sterilitás mögött 40%-ban férfi-, 40%-ban női okot találunk, míg 10%-ban mindkét fél rendellenességei tehetők felelőssé. Mint ahogy fent már említettem, a maradék 10%-ban nem mutatható ki szervi elváltozás.

Habituális vetélésről (infertilitásról) beszélünk, ha a teherbeesés ugyan sikerül, de ezt követően spontán vetélés következik be és ez legalább kétszer ismétlődik. Ilyen esetben is meddőségi kivizsgálás szükséges.

A meddőség kezelésére számos eszköz áll rendelkezésre és ez a tudományág rohamosan fejlődik a probléma egyre gyakoribbá válásával. A terápia minden esetben személyre-, illetve párra szabott, a kivizsgálási folyamat során talált elváltozásokhoz igazodik. Első lépés a nőgyógyász felkeresése és a részletes kórtörténet felvétele, illetve egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat.

Az idő tehát fontos tényező, ezért ne várjon tovább, jelentkezzen kivizsgálásra!